REMÉNY
A VÁLTOZÁS folyamatában a REMÉNY jelenti a fordulópontot, ahol végre megnyílhat a számodra legfőbb jó befogadásának kapuja. Ez általában nagyon fájdalmas is lehet, mert a régi rögeszméknek és hiedelmeknek, beidegződött szokásoknak kell, szó szerint, MEGTÖRNIÜK. Valójában MEGTÖRÜNK.
A Remény fénylényének az a feladata, hogy feltárja előtted a végtelen látóhatár követésének lehetőségeit, úgy mintha egy őrangyal fogná a kezed és ismeretlen tájakra vezetne, ahol új irány, és új célok által új életlehetőségek várnak rád.
A lépcsők arra hívják fel a figyelmedet, hogy tedd meg a szükséges lépéseket, önmagad megismerése felé és kövesd a saját belső hangodat.Az ezüst szárny formájú korlát, mint konstrukció, Isteni terv támogat és visz a sorsod útján.A szárnyaid másik fele a szellemi lélektudatosságot szimbolizálják, amik a spirituális fejlődést biztosítják.
A Remény fénylénye többek között, felszínre hozza még a nők szeretetével, a figyelemmel, és a boldogsággal kapcsolatos rögeszmés gondolatokat, programokat, blokkokat, amik gátolják a számodra legfőbb jó befogadását.
Segít abban, hogy önmagaddá válj és SZABAD lehess.
Gueth ZSÓFI ezt így írta meg csodás versében:
A lélek sodródik,álma húzza
mélyre,előző életekbe,a múltba,
elindul a lépcsőn,messze az út vége,
felette az égbolt,Isten festi kékre.
Remény
Remény
A lépcsőn halad lefele,
álmában furcsa ködbe veszik az elme,
csend borul rája,
már csak a lélek és a szív hangja várat magára.
Leér,kapukat lát,
lágy nyári szellő finoman löki a kapun át,
ő szembenéz mindennel,mi ott várja,
mintha jelen, múlt s jövő itt eggyé válna.
Furcsa így az idővel játszani,
belül ködben,homályban még látszani,
mégis bátran úszunk időben és térben egyre messzebbre,
ellazulva,nem feltétlen görcsösen válaszokat keresve.
Engedve tér és idő lágy húzásának,
békés álmok,megnyugvások suhanásának,
ellazulsz,szív és lélek letisztul,
majd a lépcsőn lassan visszaindul.
Lép egyet,majd kettőt,
eléri a tizenkettőt,
húsz lépcsőfok,az út véget ér,
szemét nyitja s visszatér.
Drága ZSÓFI végtelenül hálás vagyok ezért a versért. Így hatványozódnak az energiáink és erősebb az ÜZENET !!!!
Azt hiszem, ezek a sorok ide (is) illenek, köszönöm:
Ord0 – Persephoné himnusza
Hol Demeter elrabolt lánya
Fele létem Hádész birodalma
Lehúznátok mind engem a sárba
Koré mellé fekete mocsárba
Kezem nyújtva fogadnám a tényt
Megszokásból temetni reményt
Hát nem már nem tűrök önkényt
A föld alól is elérem a fényt
2014.03.16.
Drága Erika,ez fantasztikus,remélem most már kezd világossá válni mindkettőnknek egy közös verseskönyv lehetősége